szia kedves olvasó!
észrevetted, hogy a legtöbb cég, HR osztály problémaként kezeli a neurodiverzitást, hogy van egy “régen nem volt ennyi ADHD-s meg autista” narratíva a köztudatban? ez nagy HIBA. elmondom miért.
sok tanulmány szól ma már arról, hogy a genetikai tényezőkön kívül mekkora szerepet játszik a környezet a különböző diagnózisok megjelenésének hátterében (nem az 5G-re és a vakcínára gondolok). az idegrendszerünk nem erre a világra lett kitalálva, sokszor halljuk, hogy 21. századi szoftvert futtatunk egy tízezer éves hardveren.
és biztosan érzed te is, hogy valami nem oké, amikor egész nap a monitor előtt görnyedsz, és a cigiszünet helyett előkapod a telódat, hogy megnézd a social médiákokat, majd este ledöglesz a tévé elé sorit nézni, hogy kikapcsolódj. az idegrendszered meg mint egy kézigránáttal szétrobbantott szénakazal, és ez ma a “normális”.
a képernyőinken keresztül élőben láthatjuk az egész világ összes történését és a teljes emberiség minden egyes reakcióját ezekre az eseményekre: “my hot take on the hot take”.
a polikrízsek korát éljük, ahol a kihívások száma és komplexitása már felfoghatatlan a kis agyunkkal, a lineáris gondolkodásunkkal. az információcunami már rég letepert bennünket.
nem véletlenül van globális mentális egészség krízis, és érthető is, hogy miért van egyre több figyelemzavaros ember a környezetünkben.
érdekes amúgy az adatokat vizsgálva látni, hogy a neurodiverzitás nem “növekszik” – csak végre látjuk a jobb diagnosztika és a nagyobb awareness miatt.
jelenleg a teljes populáció kb. 15-20%-a a neurodivergencia-spektrumon van legalább egy kategóriában.
az olyan neurofejlődési mintázatok, mint az autizmus vagy az ADHD az emberi sokféleség részei, de az orvosi osztályozási rendszer még mindig ‘zavarként’ kezeli őket.
az autizmus és az ADHD nem “hiba” – hanem evolúciós előny volt. a yale és az oxford kutatásai kimutatták, hogy ezek a génvariánsok túl gyakoriak ahhoz, hogy véletlenek legyenek. vagyis pozitívan szelektálódtak, mégpedig azért mert a nomád közösségekben az ADHD gyors figyelemváltása előnyös volt az életben maradáshoz (ezt a kenyai ariaal törzsnél is mérték), az autizmus aprólékos fókusza pedig segített a nyomkövetésben, a mintázatok felismerésében, a túlélésben.
aztán jött a kedvező klímaváltozás, a mezőgazdaság, a civilizációs folyamatok. egyre nagyobb előnybe került a lineáris gondolkodás, az egyértelmű struktúrák. a neurotipikus emberek nyeregben érezhették magukat hosszú időn keresztül.
azt gondolom, a policén kor ennek véget vet, hiszen az állandó káoszban, ahol minden egyszerre változik a neurotipikus agy kiég. talán érdemes lenne megnézni, hogy mit tudunk tanulni (?) a neurodivergens embertársainktól, hiszen az információ túláradás kezelése, a párhuzamos inputok feldolgozása, a gyors figyelemváltás, a kríziskezelés, a gyors reakció, a megszokott kereteken kívül gondolkodás mind óriási előnyt jelenthet, csakúgy, mint a mély fókusz, mintázatfelismerés, rendszerezés a mai világban aranyat ér.
mi lenne, ha a diversity programok erőltetett elfogadása helyett észrevennénk a tényleges értékeket a nem tipikusan működő embertársainkban. lehet, hogy övék a jövő, és a neurotipikus agy evolúciós szempontból zsákutcává vált.
a jövő nem a “befogadásról” szól, hanem az adaptációról. ha a környezetedet csak neurotipikusokra optimalizálod, egy olyan világra készülsz, ami már nem létezik.
nézz körül a csapatodban! kik azok, akiket eddig “nehéz esetnek” gondoltál, de valójában ők látják a mintázatot a káoszban?
szuper izgalmas és szórakoztató AIR epizód jelent meg szerdán, amiben Viclondonban Nyics Viktor elmeséli, hogyan alkot zenét AI eszközökkel. hallgasd meg az “AIR4 több-százmillió stream AI zenével” c. adást és döntsd el, hogy akkor ez most művészet vagy sem?
ajánlok egy másik podcastet is, amit kivételesen nem én készítettem, ennek ellenére zseniális ;) Jimmy Carr-ra nagyon rágyógyultam az utóbbi időben, humoristaként kiváló, a crowd workje zseniális, és ebből a beszélgetésből kiderül, hogy mennyire művelt, szociálisan érzékeny és haladó gondolkodású:
forradalmi gondolatok, reményteli jövőkép. mi kell még a mai világban? egy kis támogatás?
akkor jöhetsz hozzám egyéni coachingra, írj rám, ha van kérdésed!
ezer éve a listámon volt, és most végre elolvastam. tedd ezt te is! Morgan Housel a The Psychology of Money (A pénz pszichológiája) című könyvében 20 tézisen keresztül levezeti, hogy a pénzügyi siker leginkább a viselkedésünkön múlik - kevésbé a szerencsén és a bevételeink nagyságán. nagyon élvezetes olvasmány.
közben azon gondolkodtam, hogy miért nem ezt tanítják a középiskolásoknak meg a varrógép használatot? tényleg hasznos lenne, de felnőttként sem késő…
szoktál számítógépes játékokat tolni? egy ismerősöm kis stúdiója most dobta ki az új játékuk demóját, ami ingyenesen kipróbálható. az Earthlings – egy minimalista erőforrás- és kolóniaépítő játék az ókori világban. egy űrfutár véletlenül az istenetekké vált, és te vagy az egyetlen, aki érti a kéréseit. miután a fáraódat macskává változtatta, bölcsebbnek tűnik egyelőre együttműködni vele.
művészeti alkotásokat akar, amiket eladhat a galaxisban, ezért a te feladatod, hogy irányítsd a néped: építs településeket, tervezz monumentális emlékműveket, és szállítsd le őket időre. az új uralkodód türelmetlen típus, így ha a dolgok nem mennek simán, véletlenül olyan váratlan eseményeket idézhet elő, amikkel neked kell megbirkóznod.
nézz rá, és tedd fel a wishlistedre a steam platformon - sokat segítesz nekik ezzel.
na ennyi volt a hírlevél.
köszönöm mára a figyelmed, a legjobbakat!
üdv
andrás

Comments
Nothing yet. Say the first thing.
Sign in to join the conversation.