Windows 9x
| Windows 9x | |
| Fejlesztő | Microsoft |
A Windows 9x összefoglaló név alatt a Microsoft Windows operációs rendszer MS-DOS-on és a Windows 95 rendszermagján alapuló verzióit (95, 98 és Me) értjük.
1998-ban az otthoni számítógépek 82%-án a Windows valamely verziója futott.[1]
A termékek értékesítése 2004-ben szűnt meg.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Microsoft az 1991-es PDC-n bejelentette, hogy a Windows NT és a Windows 3.11 képességeit egy szoftverben fogja összevonni. A Cairo kódnevű projekt annak komplexitása miatt soha nem készült el, azonban egyes részeit más Windows-verziókba beépítették.[3]
Windows 95
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Windows 3.11-et követő operációs rendszer a Chicago kódnevet kapta.[4] A szoftver képes volt a 32 bites ütemezett feladatkezelésre, azonban egyes részei a visszafelé való kompatibilitás miatt 16 bitesek maradtak. Kezdetben nem tervezték a felhasználói felület cseréjét, azonban a Chicago végül megkapta a Cairo kinézetét és egyéb funkciókat is (például Plug&Play-támogatás).[5]
Az örökölt 16 bites kódrészek hatással voltak a szoftver teljesítményére és stabilitására. A végül Windows 95-nek elnevezett operációs rendszert 1995. augusztus 24-én adták ki.[6]
Öt változata jelent meg:[7]
- Windows 95 – első kiadás
- Windows 95 A – az OEM Service Release (OSR) 1-gyel bővített kiadás
- Windows 95 B – OSR 2 kiadás, az Internet Explorer 3-as verziója és a FAT 32 támogatása
- Windows 95 B USB – OSR 2.1 kiadás, az USB támogatása
- Windows 95 C – OSR 2.5 kiadás az Internet Explorer 4-es verziójával
Az OSR 2, 2.1 és 2.5 változatait végfelhasználók számára nem értékesítették. Az első Microsoft Plus! verzió a Windows 95-höz jelent meg.[8]
Windows 98
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az 1998. június 25-én megjelent Windows 98 támogatta a két gigabyte-nál nagyobb partíciókat, jobb USB-kezelést biztosított,[9] emellett tartalmazta az Internet Explorer 4.0 verzióját is.[10]
Az 1999. május 5-én kiadott Windows 98 Second Edition jobb hang- és modemtámogatást kínált, valamint lehetővé tette az internetkapcsolat megosztását. Sokak szerint ez a Windows 9x vonal legstabilabb rendszere; egyesek szerint a 98 bétája megbízhatóbb volt, mint a 95 végleges kiadása.[11]
Windows Me
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 2000. szeptember 14-én kiadott Windows Millenium Edition több multimédiás funkciót (például Windows Movie Maker) tartalmazott, valamint az első Windows, amely támogatja a rendszer-visszaállítást.[12] Az új rendszer funkcióinak többsége a Windows Update-en keresztül régebbi rendszerekre is elérhetővé vált.
A Windows Me-t számos kritika érte instabilitása, a rendszeres összeomlások miatt. A PC World a rendszert „Mistake Editionnek” („téves kiadásnak”) nevezte el, és negyedik helyre sorolta a legrosszabb műszaki termékek listáján.[13]
A Microsoft letiltotta a DOS-módba lépés lehetőségét, azonban ezt a felhasználók hamar visszaállították.[14]
A támogatás megszűnése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Windows 95 kiterjesztett támogatása 2002. december 31-én,[15] a 98-é, 98 Second Editioné és Millenium Editioné pedig 2006. július 11-én szűnt meg.[16] A DirectX a Windows 95-öt a 8.0a,[17] a többi rendszer esetében pedig a 9.0c verzióig támogatja. Előbbire az Internet Explorer 5.5 Service Pack 2, utóbbiakra pedig az Internet Explorer 6 Service Pack 1 telepíthető.[18]
A Windows Update a 98, 98SE és Me rendszereken a támogatás vége után is működött (a szolgáltatás a Windows 95-ön nem létezett), de 2011-ben a frissítéseket eltávolították.[19][20] A Millenium Editionben (és az XP-n) elérhető Microsoft Internet Games szervereit 2019. július 31-én állították le.[21]
Felépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Rendszermag
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Windows 9x rendszerek 16/32 bites hibrid szoftverek. A memória két részből áll: rendszer- (kernel) és felhasználói szint. Kompatibilitási okokból az első megabyte memória nem védett; az operációs rendszerek instabilitásának egyik oka volt, hogy a rendszerbetöltéshez szükséges területet más, esetenként hibásan működő programok is használhatták.[22]
Rendszerszint
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szinten a virtuálisgép-kezelő, a fájlkezelő és a beállításkezelő, valamint a Windows 98-tól kezdve a WDM eszközkezelő található.[23] A virtuális memória mérete négy gigabyte: ebből kettő a rendszernek, kettő pedig az alkalmazásoknak van fenntartva.[24]
Felhasználói szint
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Windows 9x három komponensből áll: a 16 és 32 bites alrendszer, valamint az MS-DOS.[25] A grafikai feladatok számára kettő 64 kilobyte-os memóriablokk áll rendelkezésre; az erőforrás-igényesebb alkalmazások hosszabb idejű futtatása a rendszer összeomlását okozhatja.[26]
Rendszerleíró adatbázis
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Windows NT-hez hasonlóan a felhasználói és hardverbeállítások a rendszerleíró adatbázisban találhatóak. A korábbi verziók ezeket INI fájlokban tárolták, azonban ez a komplexebb rendszereknél már nem volt használható. A visszafelé való kompatibilitás miatt a Windows 9x beállításai is módosíthatóak az INI fájlok szerkesztésével.[27]
A Windows 95 és 98 esetén az adatbázis a User.dat és System.dat fájlokból áll, a Millenium Edition esetén ez kiegészül a Classes.dattel.[28]
Virtuálisgép-kezelő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A virtuálisgép-kezelő (VMM) feladata a virtuális gépek létrehozása, futtatása, figyelése és leállítása, a kernelszinten futó virtuális feladatok kezelése; emellett a DOS-módban futtatandó alkalmazások számára előkészíti a megfelelő környezetet.[5]
Szoftveres támogatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Unicode-karakterek támogatása a Microsoft Layer for Unicode telepítésével érhető el.[29] A Windows 9x nem támogatja az NTFS-t és a HPFS-t, de harmadik féltől származó programokkal engedélyezni lehet. Az eseménynaplózás külső szoftverekkel (például Norton CrashGuard) lehetséges.[30] A telepített programok esetenként felülírhatják a rendszer állományait, amely összeomláshoz vezethet. A jelenséget DLL hellnek (DLL-pokol) nevezik.[31]
A Windows 9x egyfelhasználós rendszer; a FAT32 korlátai miatt nincs lehetőség a hozzáférési szintek beállítására.[32]
Ha a helyi hálózaton Windows NT-t futtató gép is jelen van, lehetséges a biztonsági beállítások felhasználói szinten való módosítása.[33]
Hardveres támogatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Windows 9x alatt az illesztőprogramokból kétféle létezik: virtuális és WDM. A VxD-k általában a .vxd vagy a .386 fájlkiterjesztést használják, a WDM-driverek pedig a .syst. A virtuális eszközillesztők betöltéséért és több háttérfeladatért az msgsrv32 felel.[34] A multimédiás illesztők általában a .drv kiterjesztést használják; betöltésükhöz dinamikus csatolású könyvtárra (DLL) van szükség.
A DOS-hoz készült illesztőprogramok is használhatóak, azonban ezek negatív hatással vannak a rendszer teljesítményére, mivel az első 640 kilobyte memóriát használják, a processzornak pedig folyamatosan váltania kell a valós és a védett mód között. A Windows 9x-hez készült illesztők kernelszinten futnak, így fontos folyamatokat írhatnak felül, amely összeomláshoz vezethet.
A Windows 9x nem támogatja sem a Hyper-threadinget, a többmagos processzorokat és a SATA-vezérlőket sem.[35] A Windows Me az első Windows, amely támogatja a pendrive-okat. A Windows 95 OSR2 és a Windows 98 esetén elérhetőek harmadik féltől származó illesztőprogramok. A Windows 95 kezdeti verziói sem az USB-eszközöket, sem az AGP-gyorsítást nem támogatták.[36]
MS-DOS
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Windows 95-ben az MS-DOS szerepe a korábbiakhoz képest csökkent. Raymond Chen fejlesztő szerint a DOS a rendszerbetöltő szoftver mellett a 16 bites eszközkezelő réteg szerepét töltötte be.[37]
A rendszerindításkor a DOS feldolgozta a Config.syst, majd futtatta a Command.comot, az Autoexec.batot, végül a Win.commal elindította a Windowst. Utóbbi fájl feladata a System.ini beállításainak végrehajtása, az EMM386 (kiterjesztettmemória-kezelő) futó példányainak leállítása, majd a védett módba lépés; ekkor a virtuális eszközkezelők (VxD-k) a rendszer-információkat a 32 bites fájlkezelőnek, és leállították a DOS-t (a VxD-k célja, hogy az operációs rendszer közvetlenül kommunikálhasson a hardverekkel). Ezután minden művelet 32 bites módban zajlott. A Windows Me esetében a Win.comot kiváltották az Io.sysből futtatott VMM32.vxd-vel.
A 16 bites eszközkezelő réteg célja a visszafelé való kompatibilitás: ha egy program a DOS-t próbálja elérni, a rendszer 16 bites módba vált; ha a futását befejezte, visszavált 32 bitre. Raymond Chen szerint a DOS-réteg nem valós, a rendszer azt csak szimulálja. A Windows 9x rendszerek képesek a DOS-os környezet virtualizálására.[37]
MS-DOS-mód
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Windows 95 és 98 esetén lehetőség van DOS-módban indítani a rendszert;[38][39] ilyenkor a processzor csak a memóriakezelő (EMM386) betöltésével kerül védett módba.[40] Erre azon alkalmazásoknál lehet szükség, amelyek Windows alól indítva nem megfelelően futnak, de hibaelhárításra, illetve a kártékony programok eltávolítására is lehetőséget nyújt.
Mivel a DOS egyfeladatos rendszer, az azon alapuló operációs rendszerekből (mint a Windows 98) hiányoznak a jogosultsági beállítások; emellett a 16 bites illesztőprogramok használatával a WIndows instabillá válhat.
Felhasználói felület
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rendszert parancssoros (CLI) és grafikus (GUI) módban is lehet használni.[41] A Win16 és Win32 részét képező Graphics Device Interface a Windows 9x-ben felhasználói, az újabb rendszerekben rendszermag-szinten tölt be. Az áttűnéseket a Windows 9x nem támogatja.
Az alapértelmezett ablakkezelő a Windows Explorer, de mások által fejlesztett felületek is telepíthetőek.[42]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Ken Polsson (2008. április 12.). "Chronology of Microsoft Windows Operating Systems" (angol nyelven). Islandnet.com. 2008. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 14.
- ↑ "Windows Life Cycle Policy" (angol nyelven). Microsoft. 2004. május 29. 2004. augusztus 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 14.
- ↑ Tim Anderson (2012. október 23.). "Windows 8: An awful lot of change for a single release" (angol nyelven). The Register. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Thor Olavsrud (2012. július 3.). "Microsoft Codenames: A History" (angol nyelven). CIO. Hozzáférés: 2022. február 15.
- 1 2 Casper Manes (2015. szeptember 3.). "The Windows 95 legacy, 20 years later" (angol nyelven). GFI Software. 2022. február 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Tom Warren (2020. augusztus 24.). "Windows 95 is 25 years old today" (angol nyelven). The Verge. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Windows 95/98/ME® Versions Features" (angol nyelven). Emsps.com. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Microsoft Suggests $209.95 Retail Price For Windows 95" (angol nyelven). The Seattle Times. 1995. június 7. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Windows 95 OSR2.x Support for External USB Hubs" (angol nyelven). Microsoft. 2003. október 31. 2005. december 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Tóth Balázs (2018. június 24.). "20 éves a netezésre született Windows 98". Index.hu. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Al Fasoldt (1998. március 29.). "Windows 98: Stable and fast, as well as 'new and improved'" (angol nyelven). The Syracuse Newspapers. 2002. június 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "What is System Restore?" (angol nyelven). Microsoft. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Dan Tynan (2006. május 26.). "The 25 Worst Tech Products of All Time" (angol nyelven). PC World. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Brian Livingston (2001. január 5.). "DOS lives in Windows Me: How to regain the ability to boot and run in character mode" (angol nyelven). Computer World. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Microsoft ends Windows 95 support" (angol nyelven). Neowin. 2003. január 11. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Christopher Budd. "Windows 98, 98SE and ME: Information about Support Lifecycle and MS06-015" (angol nyelven). Microsoft. 2007. január 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "DirectX 8.1 Runtime for Windows 98 and Windows Me" (angol nyelven). Microsoft. 2005. január 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Internet Explorer 6 Service Pack 1" (angol nyelven). Microsoft. 2011. június 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "I can't access Windows Update v4" (angol nyelven). MSFN. 2011. augusztus 27. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Where is Windows Update for Win98?" (angol nyelven). BetaArchive. 2011. szeptember 5. 2021. április 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Farewell to Microsoft Internet Games on Windows XP, Windows ME, and Windows 7" (angol nyelven). Microsoft. 2019. július 2. 2019. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Transcript: Chat with Ed Bott and Carl Siechert, Co-Authors of Microsoft Windows XP Inside Out" (angol nyelven). Microsoft. 2001. november 21. 2004. szeptember 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Chapter 28 – Windows 98 Architecture" (angol nyelven). Microsoft. 2007. december 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "RAM, virtual memory, pagefile, and memory management in Windows" (angol nyelven). Microsoft. 2021. szeptember 24. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Windows 95 Architecture Components" (angol nyelven). Microsoft. 2008. február 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Resource Management Under Microsoft Windows" (angol nyelven). Apptools.com. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "The Windows 9x Registry" (angol nyelven). Hermit’s Free Library. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Carol Silwa (2002. április 29.). "The Windows Registry" (angol nyelven). Computer World. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Michael Kaplan – Cathy Wissink (2019. október 24.). "MSLU: Develop Unicode Applications for Windows 9x Platforms with the Microsoft Layer for Unicode" (angol nyelven). Microsoft. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Norton CrashGuard 4.0" (angol nyelven). Telecommander. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Richard Grimes (2003. június 4.). "The DLL model was designed with good intentions, but it still paved the way to perdition" (angol nyelven). Dr. Dobb’s. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "FAT32 or NTFS: Making the Choice" (angol nyelven). The Elder Geek. Hozzáférés: 2022. február 15.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "Chapter 9 – Security" (angol nyelven). Microsoft. 2014. február 24. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Function of the Windows 32-Bit Message Server" (angol nyelven). Microsoft. 2007. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Win-98 and CPU's with HyperThreading" (angol nyelven). MSFN. 2009. november 13. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Which version of Windows 95 supports AGP?" (angol nyelven). Computer Hope. 2018. január 24. Hozzáférés: 2022. február 15.
- 1 2 Raymond Chen (2007. december 24.). "What was the role of MS-DOS in Windows 95?" (angol nyelven). Microsoft. Hozzáférés: 2022. február 16.
- ↑ "MS-DOS Mode Super Easy" (angol nyelven). Phil’s Computer Lab. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "How to get Windows 95 and 98 to boot to MS-DOS" (angol nyelven). Computer Hope. 2020. december 31. Hozzáférés: 2022. február 16.
- ↑ "How to tell whether your CPU is running in real mode or protected mode" (angol nyelven). Tripod.com. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ "Microsoft Windows 95 Reviewers Guide Chapter 3" (angol nyelven). Dfpug.de. Hozzáférés: 2022. február 15.
- ↑ Keith „Farrel” McClellan (1999. október 4.). "Windows 9x Shell Tweak Guide" (angol nyelven). Tweak3D. Hozzáférés: 2022. február 15.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Windows 9x című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.