A panaszok, az engedély nélkül épülő repterek és sípályák száma is nőtt

Kevesebb a tarlóégetés, de az esetek többségében továbbra sem tudják felelősségre vonni a „gyújtogatókat”

Fotó: Pinti Attila

Csökkent idén azoknak a környezetőrségi ügyeknek a száma Hargita megyében, amelyekben bűnvádi feljelentést kellett tegyen a hatóság, de

tavalyhoz képest jelentősen megnőtt, szinte megduplázódott a lakossági panaszok száma.

Az év elejétől július végéig 80 környezetvédelmi panaszt kapott a Hargita Megyei Környezetőrség, és ezeknek a többségét, 75 esetet meg is oldottak – derül ki a hatóság tevékenységi összesítéséből. 11 ügy volt, amelynek a megoldása más intézmény, szakhatóság hatáskörébe tartozott, így azokat átirányították, 64-et a környezetőrség oldott meg, 5-nek a rendezése pedig még folyamatban van – tájékoztatott Balla Izabella.

A Hargita Megyei Környezetőrség vezetője megerősítette, hogy idén jóval több lakossági bejelentést kaptak, mint a múlt év első hét hónapjában – akkor összesen 49 panasz érkezett be a szakhatósághoz. Az jó, hogy növekszik a környezetőrség iránti lakossági bizalom, de

ezekről a panaszokról azt is érdemes tudni, hogy jórészt szomszédok közti viszályok nyomán születnek.

„Én továbbra is fenntartom, hogy a panaszosok 90 százalékát akkor kezdi zavarni a környezetvédelmi probléma, amikor a szomszéddal összeveszik valamin. De a lényeg az, hogy ha valós, a panasz, mi kivizsgáljuk” – fogalmazott a szakhatóság megyei vezetője. A panaszok jó része megalapozott volt,

engedélyköteles tevékenységből származó zajra, porra, füstre panaszkodtak a bejelentők

– említett meg néhány esetet.

Fotó: Pinti Attila

Bottal üthetik a tarlóégetők nyomát

A múlt év azonos időszakához képest egy másik különbség az, hogy idén mindössze egy olyan ügye volt a megyei környezetőrségnek, amelyben bűnvádi feljelentést is tettek, szemben a tavalyi hattal. A múlt évi „többletet” a tarlóégetések miatt kezdeményezett ügyészségi kivizsgálások jelentették. Az örvendetes, hogy idén nem volt ilyen ügyük, az viszont már kevésbé, hogy sajnos a korábbiak jó része megoldatlanul zárul le.

Tettenérés esetén felelősségre tudják vonni a tarlóégetőket, ám

az esetek többségében ők már nincsenek a helyszínen, mire a szakhatóságnál tudomást szereznek a tarlótűzről, és ezek az ügyek rendszerint eredmény nélkül zárulnak le.

Általában ejtik ezeket az ügyeket két év után, vagyis amikor elévülnek – mondta Balla Izabella.

Fotó: Pinti Attila

Sípálya, felvonó, fel- és leszállópálya engedély nélkül

Idén két rendhagyó ügybe volt a megyei környezetőrségnek. Az egyik egy

Homoródalmás közelében, madárvédelmi területen, engedély nélkül zajló fel- és leszállópálya-építés miatt indított kivizsgálás volt.

Ez volt az az ügy is – idén az egyetlen –, amelyben bűnvádi kivizsgálás is indult, az eljárás még folyamatban van.

A másik egy engedély nélkül épülő sípálya ügye volt. Mintegy másfél hónapja a környezetőrség munkatársai

egy ellenőrzés során azonosítottak egy engedély nélkül épülő sípályát a Pongrác-tetőn.

A tervezett beruházást – sípálya és felvonó kiépítése – már 10 százalékban megvalósították, de nem volt rá környezetvédelmi engedélyük. Ezt utólag már nem is lehet beszerezni, így

a pénzbírság befizetése mellett vissza kell állítsák a területet az eredeti állapotába és elölről kezdjék a teljes beruházást az engedélyek beszerzésével

– közölte Balla Izabella.

Fotó: Pinti Attila

Továbbra is a környezetvédelmi engedély hiánya a leggyakoribb gond

A megyei környezetőrség biztosai 347 ellenőrzést végeztek idén – mintegy félszázzal többet, mint a múlt év azonos időszakában –,

57 esetben bírságoltak, 1 348 500 lej összértékben.

Kiegészítő büntetésként 25 esetben elrendelték a tevékenység felfüggesztését az engedély kiváltásáig, valamint 2 esetben a munkálatok megszüntetését és a terület eredeti állapotának helyreállítását írta elő a hatóság.

A környezetőrség által leggyakrabban tapasztalt szabálysértés a környezetvédelmi engedély hiánya volt,

a legtöbb pénzbírságot – 26 bírság, 812 000 lej összértékben – is emiatt alkalmazták.

Fotó: Pinti Attila

Bírságoltak továbbá a környezetvédelmi engedély kiadása után történt változások be nem jelentése miatt (2 bírság, 100 000 lej összértékben), a Környezetvédelmi Alap felé fennálló kötelezettségekre vonatkozó nyilatkozat benyújtásának az elmulasztása miatt (4 bírság, 20 000 lej összértékben), betétdíjas visszaváltó pont létrehozásának elmulasztása miatt is (1 bírság, 40 000 lej értékben).

Hulladékok nem megfelelő kezelése miatt 6 bírságot róttak ki 146 500 lej értékben, szabályozó okirat nélkül zajló projektmegvalósítás miatt 2 bírságot 60 000 lej értékben, és korábban előírt intézkedések végrehajtásának elmulasztása miatt is kiróttak egy 50 000 lejes pénzbírságot.

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés