Hogyan okozhat (vagy nem?) a tartós stressz rákot?

Kezdjük az alapoknál. Ahhoz, hogy a szervezetben egy rosszindulatú daganat alakuljon ki, egyetlen sejt átalakulására és egy megállíthatatlan folyamat elindulására van szükség. A sejt átalakul, amit normális esetben az immunrendszerünk felismer, és azonnal meg is oldja a problémát. Aztán egyszer valami történik, valami miatt kihagy a rendszer és a szervezet nem nem tudja ezt a kis nyomoroncot hatástalanítani. Ezen felbuzdulva pedig nekiindul boldog kis életének, amíg szép lassan láthatóvá nem osztódik, és valaki el nem kezdi kezelni.

Ebben a folyamatban van szerepe azoknak a bizonyos rizikófaktoroknak. Azt tudjuk, hogy ilyen rizikófaktor az elhízás, ami krónikus gyulladást okoz a szervezetben, megváltoztatja a hormonháztartást, ezek pedig segítik a daganatsejtek osztódását. Az alkohol lebontása során acetaldehid keletkezik, ami károsítja a sejtek DNS-ét, és meglepetés, nem a ráksejtét, hanem azokét, amik kijavítanák a hibát. De itt van nekünk a dohányzás, és a rengeteg belélegzett karcinogén vegyi anyag, amik roncsolják a sejteket, igen-igen, ezek sem a ráksejteket, hanem az egészségeseket. Vagy itt van a mozgásszegény életmód, ami lassítja az anyagcserét, az immunrendszert, esetleg segít elhízni is, amivel visszatértünk az elejére.

Ezeken nincs mit elmélkedni, ezek tudományosan bizonyított tények. És nagyjából, ha az ember akar, tud ezeken változtatni, dolgozni. De mi a helyzet a stresszel?

Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a tartós stressz önmagában rákot okozna. Ami nagy szerencse, mert nagyon sokan például pont attól stresszelnek teljesen fölöslegesen, hogy eddig stresszesek voltak és azért lettek rákosak. Ez nem így működik.

De akkor hogyan?

Sokszor hallani mostanában, hogy a stressz okozta a rákot, de ez azért ennél sokkal összetettebb. Senki nem lesz attól rákos, hogy mindig stresszel valamin. Emlékszünk még az elejéről az egy kis hibás sejtre?

Amikor stressz ér minket, akkor eláraszt a kortizol és az adrenalin. Ezek a stresszhormonok azok, amik bajban nagyon jó, hogy vannak, de hosszú távon bizony galibát tudnak okozni. Ha a stressz folyamatosan fennáll, a stresszhormonok szintje állandóan magasan van, akkor a szervezet a szerinte fenyegető veszélyre koncentrál, és háttérbe szorít olyan fontos munkálatokat, mint például a hibák kijavítása.

A tartós stressz tehát gyengíti az immunrendszert, leállítja az NK-sejteket, a sejtek természetes önmegsemmisítését, és folyamatosan gyulladást okoz a szervezetben. Így az a bizonyos első kis hibás sejt nem csak átjut a kapukon, hanem még egy számára tökéletes világba is kerül.

Vagyis nem maga a stressz okozza a rákot, hanem egy nagyon összetett folyamat, amiben rengeteg a változó. Igen, így a stressz is egy rizikófaktor.

Viszont jó hír, hogy ez is befolyásolható.

Nyilván a stressz nem egy olyan dolog, amit kedvünk szerint kikapcsolhatunk. Vannak olyan helyzetek, amiket ki tudunk zárni, de vannak olyanok is, amiket nem. Viszont a hosszan tartó stressz hatásait tudjuk egy kicsit ellensúlyozni egészségtámogató életmóddal.

Vegyük ezt komolyan kérem!

Mondjuk kezdhetjük is azzal, hogy dolgozunk a cikk elején felsorolt rizikófaktorokon.

Aztán ott van nekünk a táplálkozás. Az agy stressz alatt édességet vagy gyors szénhidrátot kíván, hogy meglegyen az üzemanyag a harcban, és mivel megemelik a dopamin szintet, kicsit azért jó is megenni. Csakhogy ezek fokozzák a gyulladást. Sokat tehetünk, ha odafigyelünk a táplálkozásra, és segítünk a szervezetünknek azzal, amit megeszünk. Nem kell mindenféle diétákra gondolni, legegyszerűbb követni az Okostányér ajánlásait.

De vegyük a rendszeres testmozgást. Mondjuk egy jó, 20 perces esti séta vagy intenzív gyaloglás, torna. Hosszútávon segít elégetni a fölösleges stresszhormonokat, és alacsonyan tartani a nyugalmi kortizol szintet, így az immunrendszer újra normálisan tud működni, fel tudja ismerni a betolakodókat, és ki tudja őket iktatni. Sőt a mozgás hatására endorfin szabadul fel az agyban, ami természetes hangulatjavító.

Ezek mellett segítségül hívhatsz a stressz oldására légző gyakorlatot, meditációt, kiírhatod a gondolataidat egy naplóba, vagy ha szükséges fordulhatsz szakemberhez. De minden mellett ugyanúgy fontos a nyugodt alvás, a pihenés, relaxálás is.

Szóval a stressz csak egy rizikófaktor, mint sok minden más. Nyilván ezeknek a kiiktatása sem egyetemes csodamódszer a rák ellen, de ha kicsit is segíthet?

Természetesen a rizikófaktorokhoz hozzátartozik az eddigiek mellett az életkor, a genetika, vagy éppen az UV-sugárzás, bizonyos kémiai anyagok. Így, ha az egész képet nézzük jól látható, hogy rengeteg dolog befolyásolja, hogy valaki beteg lesz vagy nem. Ezek között van olyan, ami ellen tehetünk, amit befolyásolhatunk, és van, amit nem, még csak nem is biztos, hogy tudunk róla.

Szóval le az áldozathibáztatással.

Állandó segítségem, szakértőm az ilyen cikkeknél: Dr. Petrányi Ágota, onkológus

Ha érdekel az egészségtámogató étrend, akkor Őt ajánlom: Diétás Tanácsok Mónitól

Share