Magyar Péter számára már nem Orbán Viktor a fő probléma

Köszönöm, ha beállítod a támogatást! Ha eddig támogattál, és lejárt a bankkártyád, köszönöm, ha megújítod. Nagyon sokat jelent, és sok erőt ad ez nekem. Köszönöm, ha beállítod a havi támogatást (a havi 7 euró az erősebb forint miatt mostanság 2500 forintot jelent), ha tetszik, amiket csinálok!

Köszönöm a nagy érdeklődést! A Facebookon már több mint 94 ezren követtek (kövesd a gyorselemzéseket itt), a most indult hírcsatornámon is több ezren vagytok (ha csatlakozol itt, Messengerben is kapod a friss elemzéseke), az Ötpontban csatornáját a Youtube-on már több mint 55 ezren (a Ruff Bálint-podcastet 750 ezren néztétek meg). Az Innen és túl is már túl 20 ezer követőn, a legutóbbi adást itt tudod visszanézni, ebben a hőhullám politikai dimenzióit is elemeztük.

Ennek a hírlevélnek az elolvasása 15 percet vesz igénybe.

***

“Együtt ezen a nehéz helyzeten is túljutunk.” Magyar Péter szombat reggel rendkívüli miniszterelnöki videóüzenetben jelentette be, hogy az apadó Duna miatt rövidesen teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű, és a rendkívüli energiakrízisben számos új intézkedésről döntöttek.

Új kormányrendeletet fogadtak el, amely alapján akár le is kapcsolhatják a hálózatról a nagyfogyasztókat; hétfőtől 17-22 óra között leállítják a vasúti teherforgalmat, az államigazgatásban három napra home office-t rendeltek el; és ezt kérik a piaci munkaadóktól is; minden állami intézmény díszkivilágítását lekapcsolják; energiatakarékossági intézkedéseket várnak el az önkormányzatoktól; Magyar Péter pedig külön kérte a lakosságot az áramfogyasztás visszafogására a kritikus 17 és 22 óra között.

Az energiahelyzet egy csapásra megváltoztatta a Magyar Péter által eddig diktált politikai ütemet, amely elsősorban a NER hagyatékának szisztematikus lerombolására, és ezzel párhuzamosan az új kormányzat és az új működési rend kiépítésére koncentrált. A mostani hőhullám és aszály okozta energiakrízis a Tisza-kormány első olyan vizsgája, ahol élesben és gyorsan meg kell mutatnia a kormányzóképességét, és a választói többség által végül megfelelőnek ítélt döntéseket kell hoznia egy rendkívüli helyzetben.

A Fidesz ellenzéki pártként persze igyekszik mindennek a sötét oldalát látni, azt kiemelni, és érdekelt abban, hogy a választókban rossz percepció alakuljon ki a Tisza kormányzásáról, és egyre többekben fogalmazódjon meg az Orbán-kormányzás iránti nosztalgia.

Magyar Péternek azonban a jelenlegi helyzetben sem Orbán visszatérésétől vagy a Fidesz sikerétől kell tartania. Ugyanis a ki tudja hány napig tartó energiakrízis közben is több olyan politikai feladatot meg kell oldania, amely hosszú távon is kihat a Tisza és a kormány jövőjére. A Fidesz kezelése és legyőzése pedig csak sokadik a sorban.

Ebben az elemzésben azt nézem végig, hogy a következő időszakban Magyar Péter előtt milyen egymással párhuzamos stratégiai kihívások állnak, és milyen időtávon, milyen lehetőségei vannak ezeket kezelni. Ezen az öt ponton megyünk végig:

1. Az energiakrízist kezelni és a narratívát uralni

2. Ideális köztársasági elnököt választani újabb hiba nélkül

3. A Tisza-tábor elvárásait megérezni

4. A kormányzati működést professzionalizálni

5. A fideszesek támadását jól adagolni, az elszámoltatást felpörgetni

Minden, természet által okozott válság nagysága kiszámíthatatlan. Igaz ez az árvíztől kezdve a az özönvízszerű esőzésen át egy hőhullámig minden ilyenre. Azt biztosan lehet tudni, hogy egyszer vége lesz a válságnak, lemegy az ár, megáll a földmozgás, lehűl a levegő és jön a csapadék, ám nem tudni előre, mikor, és addig milyen eszközökkel lehet csillapítani a hatását, az államnak és a piacnak okozott kárt, illetve a lakosságnak okozott kényelmetlenségeket.

Politikai szempontból ilyenkor egy kormányzó erő számára van néhány alapszabály, amelyet be kell tartania ahhoz, hogy a végén sikeresnek tartsák a válságkezelését. Ezek a politikai alapszabályok természetesen a Tisza-kormányra is vonatkoznak a hőhullám okozta válsághelyzetnél:

• IDEJÉBEN FELISMERNI A VÁLSÁGOT. Nagy hibát követ el az a politikai vezető, aki későn kapcsol, nem ismeri fel egy válsághelyzet súlyosságát. Nevezetes politikatörténeti eset, amikor a 2002-es nagy németországi árvíz idején Edmund Stoiber kancellárjelöltként lényegében azért bukta el a választásokat, mert nyaralt, miközben az ellenfele, Gerhard Schröder azonnal gumicsizmát húzva az Elbához sietett. A mostani hőhullámnál Magyar Péter szerdán beszélt először a rendkívüli helyzetről, majd azóta folyamatosan terepen van, és akár éjszaka is beszámol a meghozott intézkedésekről. A Fidesz azt akarja érzékeltetni, hogy korábban kellett volna lépnie, és például nem a Hungaroringen fotózkodnia, azonban a Fidesz érvelését gyengíti, hogy a fideszes politikusok hetek óta az önkényről beszélnek, nem a vízügyi és energiaügyi intézkedéseket sürgetik. És a Fidesz elnöke sem veti meg persze a kiemelt sportesemények látogatását.

• FOLYAMATOSAN TÁJÉKOZTATNI A NYILVÁNOSSÁGOT. Válságok idején mindig nagy az információhiány, amelyet folyamatosan ki kell elégíteni. Információk nélkül az emberek hajlamosak a valóságosnál is nagyobb káoszt és bajt látni. Éppen ezt felismerve Magyar Péter csütörtök óta különböző helyszínekről szinte kétóránként beszámol a helyzetről. Láttuk őt a Paksi Atomerőműnél, a MOL finomítójánál, a Dunamenti Erőműből pedig óriási politikai kommunikációs rutinnal munkavédelmi sisakban jelentkezett be. Fontos ilyenkor rögtön dönteni és egycsatornás kommunikációt kialakítani az ellentmondások elkerülése végett. A Tiszánál ez adott volt: Magyar Péternek van ebben a legnagyobb rutinja, ő végzi a kommunikációt. Az erőművekbe a képek alapján rendre elkíséri Kapitány István, aki folyamatosan posztol is erről, illetve feltűnt több fotón Ruff Bálint és Tóth Péter is. Orbánék gyakorlatával szemben nem közölnek fotókat az “operatív törzs” üléséről, pedig gyaníthatóan felállt egy ilyen törzs ezekkel a kormányzati szereplőkkel.

• GYORSAN MEGHOZNI AZ ELSŐ INTÉZKEDÉSEKET. Mit jelent a gyorsaság? A kormány itt lényegében a mindenkori ellenzékével versenyzik. Azaz ha az ellenzék előre bejelenti, mit kellene tenni, onnantól a kormány követő üzemmódban lassabbnak tűnik (ez történt a 2024-es árvíznél, amikor Magyar tűnt fel kezdeményezőként). A Fidesz viszont most nem állt elő olyan konkrét javaslatokkal, amelyek a Tisza késlekedését sejtetnék. Magyar pedig szombaton már a hatályba lépő kormányrendeletet ismertette, és folyamatosan cselekvőnek mutatja magát.

• ELKERÜLNI A LÁTVÁNYOS NEGATÍV KÖVETKEZMÉNYEKET. A válságoknál a kormányok fő célja, hogy a látványos negatív következményeket elkerüljék: például ne legyen haláleset, ne legyen tartós, országos áramszünet, ne maradjon kórház áram nélkül, ne legyen tartós vízhiány nagyobb területeken egyszerre. Ezek ugyanis önkéntelenül a rossz válságkezelés szimbólumaivá válnak. A mostani energiakrízisben nem történt ilyesmi, de Magyar máris előre jelezte, hogy a lakossági áramfogyasztás korlátozása helyett inkább az ipari fogyasztókat fogja korlátozni. Kerül, amibe kerül.

• URALNI A VÁLSÁG NARRATÍVÁJÁT. Nagyon nem mellékes, hogy a lakosság kinek a szemüvegén át nézik az intézkedéseket, és a felelősséget az egyes döntésekért kinek a nyakába varrja. A Paksi Atomerőmű teljes leállítása rendkívüli intézkedés, a fennállása óta nem fordult elő, és a kimaradás, az áramimport, illetve az erőmű újraindítása 10 milliárdokba kerül (Kapitány István becslése 50 milliárd forint volt). Nem mellékes, ezt kinek a bűnlajtsormához írják fel a választók. Magyar Péter rögtön egy elmaradt szivattyús beruházásról beszélt, amelyről az Orbán-kormány tehet. MÍg a Fidesz folyamatosan azt bizonygatja, hogy mindez Orbán alatt nem fordult elő, és most sem fordult volna, ha nyernek.

Magyar Péter az energiakrízist úgy illeszti be a nagy politikai történetébe, hogy folyamatosan Orbánra és az elmúlt 16 év rossz döntéseire mutogat. Ez olyan nagy időtáv, hogy jelenleg (és még pár évig) Jolly joker lehet az érvelésében. Közben egy olyan videó is elkezdett keringeni, amelyen Orbán a parlamentben a bőséges vízzel indokolja az akkumulátorgyárak létesítését.

A Fidesz az alkalmatlanság-narratívával kísérletezik. Folyamatosan ismételgetik, hogy Magyar a kormányzás helyett facebookozott, pedig hetek óta látnia kellett volna a kormánynak, hogy rekordalacsonyra csökken a Duna vízszintje. Bóka János frakcióvezető videóban kérte számon a kormányt, hogy nem készült fel a helyzetre. Pócs János máris sorolta, hogy Orbán sosem fenyegette volna a nagyfogyasztókat, és nem tekintette volna bűnbaknak az áramfogyasztó lakosságot. Németh Balázs pedig háborog, hogy Magyar azért fújta le a parlamentet, mert a felelősség elől menekül. A Fidesz ezzel erre az ügyre lecserélte az önkény-narratíváját, és nem a kormány korlátozásait támadja, pedig a Vadhajtások-féle radikális irány az áramfogyasztás tudatos felpörgetésére is felszólította az embereket.

Az energiakrízis kezelésének értékelése odébb van, de választókban a percepció a napokban alakul ki. És mivel a Tisza-kormány számára az első nagy vizsga, ahol nem a Fidesz az ellenfél, Magyar számára stratégialiag fontos, hogy a választók szemében inkább pozitívan értékeljék a kormányzati fellépést.

A Magyar Péter által korábban kitűzött cél szerint augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén már az új köztársasági elnök fog engedélyt adni a zászlófelvonásra a Kossuth téren. Alkotmányjogi szempontból a parlamentnek Sulyok Tamás távozása után 30 napon belül kell új elnököt választania, de a Tisza ezt aligha akarja az utolsó napra hagyni. Polgár Judit gyors jelölése pedig azt mutatta, hogy minél előbb meg akarták választani az új államfőt.

De becsúszott egy politikai hiba, amelynek a levét a Tisza most issza. Politikai szempontból ki nem kényszerített hibának minősül a történet, mert Magyar Pétert nem az ellenfél, hanem egy rossz helyzetfelismerés hozta ebbe a helyzetbe. Mi is történt politikai szempontból?

• Miután Sulyok Tamás bejelentette, hogy aláírja a 17. Alkotmánymódosítást, azaz a saját politikai halálos ítéletét, a Tiszának legkedvezőbb forgatókönyv állt be: Sulyok automatikusan távozik, a saját aláírásával.

• Magyar Péter azonnal bejelentette, hogy nem “nem szivarszobákban” szeretnék a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni, és várja a javaslatokat. Azaz társadalmi bevonást jelentett be.

• Másnap 16 ismert közéleti szereplő közös javaslatként jelölte Polgár Judit sakknagymestert, aki azért került elő korábban a pletykákban, mert volt egy közös fotója Magyar Péterrel. A fotó tudatos volt, Polgárt előtte már szondáztatták, vállalná-e ezt a posztot, és hajlott is az igenre, azért jött a közös nyilatkozat.

• Magyar Péter pár órával a 16-ok levele után rögtön posztolta, hogy felkéri Polgárt köztársasági elnöknek. Vagyis nyilvánvalóvá vált, hogy mégiscsak volt egy “szivarszobában” elfogadott terv. És itt érkezett a hatás, amellyel nem számolt: a Tisza-tábort megosztotta a döntés maga és a gyorsasága is.

• Magyar azért akart gyorsan lépni, mert el akarta kerülni, hogy az államfőjelölés a 2009-es szocialista miniszterelnöki castinghoz hasonlítson teljesen értelmezhetetlen nevek bedobásával. A Tisza legfőbb influenszereként jelezni akarta, hogy Polgár a megoldás. Ez viszont konfliktusba került a miniszterelnöki és Tisza-elnöki szerepével, hiszen neki a folyamat legvégén kell rábólintania valakire.

• A hibát mélyítette, hogy másnap, mintha nem hallották volna a saját választóik felhorgadását, a teljes Tisza-frakció beleállt a döntésbe: a frakció is Polgárt jelölte egyhangúlag. A politikai tapasztalataim szerint amúgy az egyhangú döntéseket a nagyobb vita után szokták hangsúlyozni.

• Polgár Judit végül nem vállalta a felkérést, amellyel politikai szívességet tett abban a pillanatban Magyarnak, aki elismerte a saját hibáját. Köztársasági elnökjelöltje így azonban nem lett és azóta sincs a Tiszának.

Magyar a Polgár Judit-fiaskó után lelassította a folyamatot, a korrekciót abban érzékelhetjük, hogy másnap nem állt elő új névvel. Kirakott közös fotókat a Vidéki prókátorral, vagyis Fülöp Botond ügyvéddel, a kegyelmezési ügy kirobbantójával, illetve Romsics Ignác történésszel, de véletlenül sem jelezte, hogy az elnöki casting zajlik éppen. Inkább csak tesztelte a hatását.

Az energiakrízisben még inkább hátrébb sorolódott a politikai napirenden az elnökjelölés, a következő napokban a parlament sem ülésezik. Az óra azonban ketyeg, az augusztus 10-i héten pedig ideális esetben elnököt kellene választani. Magyar már annak örülhet, hogy nem indult be semmilyen őrült casting, bár megindult pár lobbitevékenység: többen Laczó Adrienn volt bíró, illetve Bárándy Péter volt igazságügyi minisztzer nevét dobták be. Magyar Bárándyt rögtön “óellenzékinek nevezte”, így kizárhatjuk a versenyből. Laczóra nem reagált nyíltan Magyar, de közös fotó sem volt.

Polgár Judit után aligha van tökéletes politikai megoldás, a Tiszának most arra kell figyelnie, hogy újabb hiba nélkül válasszon elnököt. Azaz egy olyan nevet hozzanak elő, aki élvezi a saját tábor többségének konszenzusát, és megfelel Magyar Péter korábbi kritériumainak is, hogy övezze országos megbecsülés, és ne legyen pártokhoz köthető ember. Az igazi politikai megoldása az ügynek a közvetlen elnökválasztással jöhet el.

A Polgár Judit-fiaskó biztosan nem tett jót a Tisza megítélésének, és ez a héten publikált Medián-mérésből is kiderült. A teljes népességben és a biztos pártválasztók között is csökkent a Tisza népszerűsége az előző hónaphoz képest. A teljes népességen belül a Tisza 57 százalékon (júniusban 60 volt), a biztos pártválasztók között 68 százalékon áll (73 volt egy hónappal ezelőtt). Ez 5 pontos csökkenés, de a biztos pártválasztók között még így is kétharmados persze a támogatottság. A héten közölt Publicus-mérés szintén csökkenést mutatott, kategóriától függően 3-5 százalékot.

Hogyan érdemes értelmezni az adatokat?

• Tendenciáról - hogy a Tisza apad, csökkenőben van - majd 2-3 hónap után tudunk beszélni, hiszen mindig több hónap trendjét kell nézni és elemezni.

• Egy kormánypárt rendszerint rögtön a választások után erősödik a győzteshez húzás hatása miatt, majd a ciklus közepe felé a megosztó, népszerűtlen intézkedések miatt rendszerint csökken. És ha ügyesen csinálja, a ciklus második felére visszaerősödik. Meglátjuk, hogy a Tisza is ilyen mintázatot mutat-e, három hónap után nem láthatjuk előre.

• A Tisza 53 százalékkal nyerte a választásokat, most 68 százalékon áll. Ez messze van a megtorpanástól vagy lejtmenettől.

• Érdemes a szavazók számát is nézni, eszerint a Tiszára szavazna még mindig 4 milliónál több ember. Április 12-én 3,38 millió emberrel szerzett magabiztos kétharmadot.

• És a pártok közötti különbséget is mindig érdemes nézni. A Fidesz a teljes népességen belül 19 százalékon áll (júniusban 18 volt), a biztos szavazók között 23 százalékon (21-ről). Ez hibahatáron belüli eltérés, de ez alapján kijelenthető, hogy a Fidesz 20 százalék körül stabilizálta magát. Vagyis 48 százalékpont a különbség a két párt között.

Ameddig a Tisza ilyen vastagon előzi az ellenfelét, és ameddig 50 százalék felett van, aligha kell izgatni magát a kutatási adatok miatt. Sokkal fontosabb a Tisza számára, hogy azt megértse, hogy miért a Polgár Judit-jelölésnél jött elő egy bizonyos választói elégedetlenség. A Medián azt is megmérte ugyanis, hogy a villámgyors jelölési folyamat és a társadalmi egyeztetés elmaradása a tiszások jó részének sem tetszett: a tiszások 60 százaléka helyteleníti, hogy elmaradt a beígért társadalmi egyeztetés.

A Polgár Judit-fiaskó ugyanis arra mutat rá, hogy Magyarnak nem elég megtalálnia egy politikai megoldást, azt a Tisza-tábor elvárásainak megfelelően kell megtalálnia és tálalnia. Magyar így szocializálta a választóit, például az EP-képviselők, a Tisza-jelöltek, a saját EP-mandátumának felvétele vagy a programalkotás esetében is engedett beleszólást. Még akkor is, ha a választói preferenciákat erőteljesen befolyásolta is sokszor. A választók ugyanezt várják el tőle kormányon is, amely persze a gyors döntéshozatalt nagyon sokszor akadályozza.

A társadalmi bevonás mellett a másik nagy tiszás elvárás, hogy Magyar nagyon másképp kormányozzon, mint Orbán. Több jele is volt annak az elmúlt időszakban, hogy a tiszások érzékenyek arra, ha NER-es gyakorlatot tapasztalnak. A héten például kikerültek kék színű kormányzati plakátok a MÁV-állomásokon és a kormányablakokban a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról.

A mostani hirdetés nem a háborúról szól, és nem is egy nyugati vezetőt ábrázol vicsorogva, hanem egy pozitív kormányzati intézkedésről. Ám a kék színvilága nagyon emlékeztetett a régebbi kormányzati plakátokra, ezt a közösségi médiában több, magát tiszásnak nevező kommentelő is kritizálta.

Magyar Péter a Redditen aznap éjjel megvédte a plakátokat, és jelezte, hogy a kormány a számára ingyenes felületeken tájékoztat, a “kisméretű plakátokat pedig a Miniszterelnökség nyomdagépén nyomtattuk 2-300 ezer forintért”. Magyar felhívta a figyelmet, hogy “nem kéne átesni a ló túloldalára”, és nem lehet ezt összehasonlítani az előző kormány “közpénzmilliárdokból finanszírozott gyűlöletkampányával”.

Valóban szó sincs arról, hogy a Tisza-kormány átvette volna a Rogán-Balásy-féle plakátos modellt. Azonban az eset rávilágít a Tisza-szavazók azon elvárására, hogy a jelenlegi kormány külsőségekben, szimbólumokban is látványosan másképp viselkedjen, mint a NER. Vagyis például a hirdetéseit ne hasonlő kék színbe ágyazza. Magyar ezt még aznap megértette, és kiírta, hogy “zöld az új kék”. Az eset jelzi, hogy a kormányzati döntéseknél egyszerűen bele kell kalkulálni a különbözőséget a korábbi, NER-es gyakorlatoktól.

A választások után villámgyorsan alakult meg az új parlament és kormány, Magyar Péter ugyanis úgy érezte, hogy a lehető leggyorsabb ütemet kell diktálnia. A politikai történetépítés szempontjából érthető is a sietség: rendszerváltást ígért és két éven át a NER tarthatatlanságáról beszélt, érthető hát, ha gyorsan akar változtatni. A választói elvárás is ez volt, és a mérések is igazolják, hogy az emberek egyetértenek a NER lezárásával és a tiszta lap megkezdésével.

Csakhogy az államigazgatást nem ilyen fordulatszámra szabták, pláne úgy, hogy számos új szervezetet, minisztériumot most kell felállítani. Olyan híreket hallok, hogy miközben Magyar Péter és a Miniszterelnökség rövid határidőkkel rengeteg feladatot kiszab az egyes minisztereknek, több minisztériumban még az szmsz-ek elfogadásáig, és az irodák elosztásáig sem jutottak el. Az egyik most felálló minisztériumból mesélték, hogy az a furcsa helyzet állt elő, hogy két hónapja dolgoznak ott az új munkatársak szerződés és fizetés nélkül, miközben a régi minisztériumból odarakott embereknek szerződésük és fizetésük ugyan van, de feladatuk nincsen.

A miniszterek óhatatlanul más fordulatszámon pörögnek, de a különbségeket úgy ítélhetjük meg távolról, hogy fel tudunk sorolni olyan minisztereket, akik egyszerre szerepelnek sokat a közösségi médiában, akad emlékezetes hozzászólásuk a parlamentben, és szakmai döntéseket is keresztülvittek már. Illetve vannak, akiktől nem sok mindent tud a hírfogyasztó sem felidézni.

• Élen jár Vitézy Dávid, aki már egy nagyszabású vasútfejlesztési tervet is átvitt a kormányon (Baross Gáborról elnevezve), ez 10 év alatt 3550 milliárdos fejlesztés lesz. A tervet egy látványos, Magyar Péterrel közös vonatozás keretében mutatta be.

• Görög Márta igazságügyi miniszter egy csokor virágot is kapott a Tisza-frakciótól a 17. alkotmánymódosítás vitájában való helytállásáért, de az ő, illetve Ruff Bálint minisztériumához fűződik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása.

• Hegedűs Zsoltot is kiemelhetjük, aki a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlését már fel tudja mutatni, és eközben a parlamentben is erőteljes válaszokat ad a fideszes kritikákra.

• De jóval kevesebbet tudunk Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterről. A héten egy parlamenti nyelvbotlásán élcelődött az ellenzék.

• Illetve Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek amiatt lenne beszámolni valója, hogy egy hónappal ezelőtt ígért egy aszálytervet, ám sem azóta, sem most nem tudunk arról, hogy ebben történt-e bármilyen lépés.

Minden kormányváltásnál eltart egy ideig, amíg beáll a rendszer, Magyarnak viszont a hatalmas hőfokon pörgés közben több dologra is figyelnie kell, és szükség esetén beavatkoznia:

• Melyik minisztérium van olyan elmaradásban, amely a nagypolitikai haladást is veszélyezteti? Itt be kell avatkozni gyorsan.

• Mely miniszter vétett olyan hibát, amely most ugyan nem látszik, vagy eltörpül, de később probléma lehet belőle? Itt érdemes átbeszélni vele, és korrigálni a hibát.

• Melyik tárcavezetőről derül ki, hogy a szakmai hozzáértése ellenére sem tud helytállni politikailag? Azaz nem vált be. Itt érdemes már most az utódjáról elgondolkodni.

A feladatok elvégzését nehezíti, hogy eközben energiaválság és köztársasági elnökjelölés zajlik, de ősszel már alighanem olyan üzemmódra kell átállnia az államigazgatásnak, hogy jobban tudja követni a miniszterelnöki tempót.

Magyar Péter kormányzásának és miniszterelnöki szerepfelfogásának egyik újdonsága, hogy látványosan nem kíméli az ellenzéket. Az “abszolút parlamentben” hétről hétre név szerint kiosztja a jelenlévő és távollévő fideszeseket is, és előszeretettel konfrontálódik velük a közösségi médiában is.

Ennek fő oka, hogy a kampányban az országjárása minden egyes állomásán a NER-esek elszámoltatását, a szembenézést, a visszaélések feltárását és a bűnösök felelősségre vonását ígérte. Verbálisan ez zajlik hetek óta. Magyar kezére játszik ebben az is, hogy a Fidesz újra Orbán Viktort választotta meg elnöknek, aki legutóbb múlt héten Tusványoson tette nyilvánvalóvá, hogy az önkritikát és a szembenézést el akarja kerülni. (A Facebookon írtam gyorselemzést Orbán beszédéről, kövess a Facebookon, ha még nem!)

Orbán fő üzenete Tusványoson az volt, hogy “önkritika helyett ellenállásra” van most szükség. Orbánnak ez azért érdeke, mert ha a múltat boncolgatná, és a Fideszben valódi szembenézés kezdődne, akkor elég gyorsan felmerülne a felelőssége. Például ha felteszik a kérdést, hogy a kétharmados vereségben mekkora szerepe volt Hatvanpusztának, Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak. A beszédben most annyit mondott, hogy szerinte 2022-ig egyetértettek a választók vele, és csak az utolsó négy évről mondtak véleményt, és sorolta, milyen hazugságokkal illették őket az ellenfelek az EU-ból való kilépéstől kezdve a Zsolti bácsi ügyig.

Orbán arra számít, hogy “a gazdasági kormányzás hiányában” megrendül hamarosan a Tiszába vetett bizalom, és szerinte a fiatalok fognak először a Tisza ellen fordulni. A Fidesznek pedig ezt csak ki kell várni, addig pedig nem pártként, hanem “szolgáltatóközpontként, inkubátorházként, faiskolaként kell” működnie. Vagyis Orbán ezzel a beszéddel azt üzente, hogy a Fidesz működésének formáján változtatni fog, de a tartalmán továbbra sem. Feladatként pedig csak ennyit szabott ki a fideszeseknek: várni kell Magyar bukására.

Magyar Péter számára ez azt jelenti, hogy Orbántól nemcsak közjogi szempontból (többet nem választható sem miniszterelnöknek, sem képviselőnek), hanem politikai szempontból sem kell tartania. A Tisza győzelme és mostani magas népszerűsége ugyanis éppen azt jelenti, hogy a választói többség szembenézést, elszámoltatást szeretne a NER időszakával szemben. És Orbán Viktor, illetve a Fidesz ezt nem tudja és nem is akarja megadni.

A Tisza számára innentől kulcskérdés, hogy olyan pártként és kormányként tudja felmutatni magát, amely képes elvégezni a szembenézést. Magyarán legyenek konkrét ügyek feltárva, és a bűnösök a legmagasabb szinten felelősségre vonva. Ennek fő eszköze a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal lesz, amelynek felállítását a héten szavazta meg a parlament. Érdekesség, hogy nemcsak a Tisza, hanem a Mi Hazánk szavazataival is - vagyis Toroczkaiék is inkább az elszámoltatók oldalán akarnak lenni ebben a történetben.

A most megszavazott törvény szerint a hatálybalépéstől számított 30 napon belül választ az Országgyűlés elnököt. Ez azt jelenti, hogy szeptembertől már lesz elnök, és meg is kezdheti a működését. A Tisza jövője szempontjából döntő, hogy milyen ügyeket tud feltárni, és milyen vagyonokat tud visszaszerezni.

Az energiakrízis kezelése, az új köztársasági elnök megválasztása és az államigazgatás gatyába rázása közben Magyar Péternek erre is figyelnie kell, hogy az NVVH a kellő fordulatszámon kezdje el a működését.